Konferencia 2017.

Konferencia 2017.

Tagline

Konferencia 2017.

Bővebben...
Webes analízis

Webes analízis

Tagline

Kamaránk saját fejlesztésű programja. Hogy pontosabb mérési eredmények legyenek. Felület analízis Megszámolás Kárbecslés

Bővebben...
Pest monitor

Pest monitor

Tagline

Elindult a nyugati határ menti megyék közös honlapja. Három nyelven fog üzemelni. Minden közérdekű kártevőről információkat fog közölni. Mindenkitől várunk…

Bővebben...
Drón nap

Drón nap

Részlet

Képek a Galériában

Bővebben...
Frontpage Slideshow | Copyright © 2006-2015 JoomlaWorks Ltd.

Aktuális ajánlatok

Fókuszban a molyok-

Takács Attila Növényvédelmi entomológus

A klímaváltozás hatására egyes, nálunk őshonos rovarfajok visszaszorulnak, más fajok viszont természetes úton (emberi beavatkozás nélkül) jutnak el hazánkba. Ezek a folyamatok lassú ütemben mennek végbe, így a parazitoidok követik a kártevő fajokat. Ebben az esetben a növényvédelemben dolgozó szakemberek fel tudnak készülni a természetes úton migráló fajok elleni védekezésre.

Az áruk szabad áramlása azonban új problémákat hozott magával. Az Európában hirtelen megjelenő, idegen fajokat nem vagy csak késve követik a természetes ellenségeik, az új ökológiai környezetben sikeresebbek a jövevények, kártételük – lásd: selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) – katasztrofális következményekkel járhat.

Ezen problémák az előrejelzés fontosságát hangsúlyozzák. Írásomban több olyan, károsító fajra szeretnénk az olvasók figyelmét felhívni, amelyek az utóbbi években jelentek meg az ország határain belül. Az ellenük való védekezés nem vagy csak részben kidolgozott, illetve kártételük még nem érte el azt a szintet, amely a védekezést indokolttá tenné.

Az első ilyen faj a boróka-tükrösmoly (Cydia interscindana Möschler, 1866) (1. ábra). A lepkét először Rákoscsabán (Budapest XVII. kerület) egy az almamolyok vizsgálatára kihelyezett feromon-csapda fogta meg. Az eredeti vizsgálat célfajai az almamoly (Cydia pomonella) és az almamagmoly (Aspila lobarzewskii) voltak. A varsa-csapdákat az almafa (Malus domestica) koronájának alsó felébe telepítettem (2. ábra). A fogásokat naponta ellenőriztem. Az almamolyok rajzása 2014. május közepén kezdődött és augusztus 15-ig folyamatosan repültek. Június 5-én egy ismeretlen, apró termetű sodrómoly (Tortricidae) repült a csapdába, amelyet Szabóky Csaba segítségével sikerült meghatározni.

A faj eredeti hazája Dél-Európában (Olaszország, Spanyolország, Franciaország) ahol a tápnövénye Juniperus oxycedruson. Valószínűleg import borókanövényekkel került be az országba. Az imágó a mesterséges fényre nem repül, viszont az almamoly feromonjára igen érzékeny (3 ábra). A májusi és az augusztusi rajzások közötti másfél hónapos szünet két nemzedék kifejlődésére enged következtetni (4. ábra). A feromoncsapdához közeli borókákát vizsgálása során sem hernyót, sem szövedéket vagy összehúzott leveleket nem sikerült felfedeznem. Jelenleg az elterjedési területének és az esetleges kártételének a vizsgálata folyik.

A második faj a kígyóaknás szőlőmoly (Phyllocnistis vitegenella, Clemens, 1859) (5. ábra). Az eredetileg Észak-Amerikából Európába behurcolt fajt elsőként Olaszország északi részéről (1994) jelezték, majd az ország déli területein is megjelent (2008). További előfordulások: Szlovénia (2004) és Svájc déli területei (2009). Olaszországban 30%-ot is meghaladó levélfelületvesztést is megfigyeltek. Hazánkban először 2014-ben figyeltem meg a fajt.

Megfigyeléseim szerint a hernyó a szőlő levelén felső aknát készít (6. ábra). A hernyó az akna végén kiszélesített bölcsőkamrát rág, mely a hártyás oldal felől összeszárad, és így kissé megráncolja a levelet (7. ábra). A kész kamra spatula alakú, a benne lévő báb (8. ábra) világosbarna színű. A lepkék délután kelnek, egyedeik 17-20 óra között rajzanak.

A fényes, ezüstfehér színű imágót könnyű észrevenni a leveleken. A lepkék a kihelyezett mesterséges fényre nem reagáltak. A szabadban kelt és már repült lepkék rojtozata könnyen sérül, s így az előzőekben vázolt mintázati elemek részben hiányozhatnak. Olaszországban évente három nemzedékét regisztrálták. Feltételezzük, hogy Magyarországon évente két nemzedéke fejlődik ki. A lepke imágóként telel, majd tavasszal, a szőlő rügyfakadásakor a levélkékre helyezi petéit. Az eddigi tapasztalatok szerint a hernyó nem válogat a fehér és kék szőlőfajták között. A faj második (esetleg harmadik?) nemzedékének gradációja a szőlő érésének idejével esik egybe, ezért nehéz ellene a védekezés. Hatékonyan az áttelelésre készülő imágók ellen tudunk védekezni, csökkentve azok számát.

A harmadik egyben utolsó faj az ostorfa sátorosmoly (Phyllonorycter millierella Staudinger, 1871). 2016. november 4-én terepi bejárás során a 7-es főút enyingi szakaszán a főút mellett, déli ostorfa (Celtis australis) levelein sátoraknákat figyeltem meg. A begyűjtött leveleket megvizsgálva kiderült, hogy az aknákat a Magyarországon még ez idáig nem ismert Phyllonorycter millierella hernyói készítették (9. ábra). A lepke elsősorban a Földközi-tenger mellékén (Franciaország, Görögország, Olaszország, Macedónia, Spanyolország stb.) és a Mediterráneumban él, továbbá Kis-Ázsiában is előfordul.

A hernyó az ostorfa levelén alsó aknát készít, melyet az érzugban kezd el (10. ábra). A kifejlett akna háromszög alakú és a határoló ereken nem nyúlik át.

Jellemzően egy levélen egy akna található, de számos esetben megfigyeltem 2-9 aknát is (9. ábra). A hernyó az akna közepén fehér gubóban (11. ábra) bábozódik, a báb világos barna színű (12. ábra). A megfigyeléseim szerint két generációs faj. Azon déli ostorfa (Celtis australis) mellett ahol az aknákat találtam volt több nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) is. Az első európai és mediterrán faj, a második pedig észak-amerikai faj, ennek ismeretében meglepő, hogy az utóbbi faj leveleiben is számos Phyllonorycter millierella aknát találtam. Az előbbiek ismeretében nem kizárt a lehetősége annak, hogy ez az új molylepke faj el fog terjedni az országban, mivel a nyugati ostorfa gyakori faj.

Az előzőekben bemutatott fajokon keresztül látható, hogy a lepkék egy része más földrészről a tápnövénnyel (csomagolóanyaggal) került be Európába (Olaszországba) és onnan jutott el Magyarországra. Az európai fajok szintén a tápnövénnyel kerültek be hazánkba, de a természetes út sem zárható ki. Ez utóbbi azt is jelentheti, hogy a mediterrán elterjedésű fajok már nálunk is át tudják vészelni a telet, amely eddig akadály lehetett a számukra.

Takács Attila

Növényvédelmi entomológus

1. ábra

1.A boróka-tükrösmoly (Cydia interscindana) imágója. Fotó: Takács Attila

2. ábra

2.A varsa-csapdákat az almafa koronájában. Fotó: Takács Attila

3. ábra

 3. Az almamoly feromonja borókabokorra kihelyezve. Fotó: Takács Attila

 4. ábra

4. A rajzásdiagram alapján a faj kétnemzedékes.

 5. ábra

5. A kígyóaknás szőlőmoly (Phyllocnistis vitegenella) imágója. Fotó: Takács Attila

 

 6. ábra

6. A kígyóaknás szőlőmoly aknája szőlőlevélen. Fotó: Takács Attila

 7. ábra

7. A kígyóaknás szőlőmoly hernyójának bölcsőkamrája. Fotó: Takács Attila

 8. ábra

8.A kész kamra spatula alakú. Fotó: Babics János

9. ábra

9. Az ostorfa sátorosmoly (Phyllonorycter millierella) aknái déli ostorfa levelében. Fotó: Takács Attila

 10. ábra

10. A hernyó alsó aknát készít, melyet az érzugban kezd el. Fotó: Takács Attila

11. ábra

 11. A hernyó az akna közepén fehér gubóban bábozódik. Fotó: Takács Attila

 12. ábra

12. A a báb világos barna színű. Fotó: Takács Attila

 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Gozmány L. (1956): Molylepkék II. - Microlepidoptera II. - In. Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), XVI. 3. Akadémiai Kiadó, Budapest 289 pp

Pastorális G. (2012): A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke, 2012 A checklist of the Microlepidoptera occurring in Hungary, 2012 (Lepidoptera, Microlepidoptera - Microlepidoptera.hu) 5: 51-146.

Szabóky Cs., Kun A. and Buschmann F. (2002): Checklist of the fauna of Hungary, Volume 2. Microlepidoptera - Hungarian Natural History Museum, Budapest, 184 pp.

Staudinger, O. (1871) ["1870"]: Beschreibung neuer Lepidopteren des europäischen Faunengebiets (Schluß). — Berliner Entomologische Zeitschrift 14: 273-330

Zubrik, M., Kunca, A. Csóka Gy. (2013): Insects and Diseases damaging trees and shrubs of Europe. NAP editions 535 pp

Simon T. (1992): A magyar edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények, Tankönyvkiadó, Budapest 892 pp.

Rózsahegyi Péter és Vörös Géza (2016): A szőlő növényvédelme I. Növényvédelem 77 (52:4), 181-204.

Szabóky Cs. és Takács A. (2014): A kígyóaknás szőlőmoly (Phyllocnistis vitegenella Clemens, 1859 – Gracillariidae) magyarországi megjelenése a bortermő szőlőn (Vitis vinifera). Növényvédelem 50 (10), 467-469.

 

Eseménynaptár

Felügyelői körzetek

korzetek2016

Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi Osztály

Vas megye méhsürüség

mehsuruseg [320x200]

Média partnerünk

banner-280x320

Partnereink

Ügyvédünk:

Börzsönyiné Dr. Kiricsi Szilvia

30 6865013

Üzemorvosunk:

Dr. Bakó Ildikó  30 9367266

Új Veszélyes kártevők

1242238532955189965Biohazard.svg.med

Előrejelzés

   Elorejelzes kicsi

 

Parlagfű

Sajtó szoba