Spray2RateNGe Kalkulátor

Spray2RateNGe Kalkulátor

Friss hírek

Tagline

Ingyenesen használható a permetlé optimális beállításához segítséget nyújtó kalkulátorunk Kwizda Agro, Arysta LifeScience támogatással. ITT

Bővebben...
Konferencia 2017.

Konferencia 2017.

Tagline

Konferencia 2017.

Bővebben...
Webes analízis

Webes analízis

Tagline

Kamaránk saját fejlesztésű programja. Hogy pontosabb mérési eredmények legyenek. Felület analízis Megszámolás Kárbecslés

Bővebben...
Pest monitor

Pest monitor

Tagline

Elindult a nyugati határ menti megyék közös honlapja. Három nyelven fog üzemelni. Minden közérdekű kártevőről információkat fog közölni. Mindenkitől várunk…

Bővebben...

Aktuális ajánlatok

Egy küldöttközgyűlés margójára, avagy már az alapszabály sem számít bizonyos érdekek megvalósításához. A portálra érkezett vélemények. Lehetőséget adtunk minden érintettnek a cikk véleményezéséhez, de a határidőig ellenvélemény nem érkezett.

Ez a történet több ponton is kimeríti a törvénytelenség fogalmát. Egy kamarának a legfontosabb feladata a törvényesség. A kiadott határozat word formátumban aláírás nélkül szintén nem méltó a szervezethez.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2018. március 21.-én tartotta Küldött Közgyűlését. Már a meghívó is hibás volt, a küldöttközgyűlés létszáma nem 100 fő, hanem 112 fő.

 „Amennyiben a jelzett időpontban a Küldött Közgyűlés határozatképtelen (a küldöttek több, mint 50 %-a, azaz 51 fő nem lesz jelen), úgy a Küldött Közgyűlést változatlan napirendi pontokkal és helyen 2018. március 21-én 9.30 - órától ismételten összehívom.” (Küldöttközgyűlési meghívó) Ha viszont csak a 100 küldött jogosult a szavazásra, akkor nem szavazhatott volna a vezetőség, igy minden eddigi KKGY törvénytelen lenne. Helyes akkor lenne, ha minden vezetőségi tag egyben küldött is.

Nem lett megnyitva a KKGY, majd határozatképtelenség miatt bezárva a jelzett időpontban.

/A március 7-i Nagyelnökségi ülés is meg lett tartva, szavazás is volt, pedig az alapszabály szerint határozatképtelen volt az elnökség. Határozatképes, ha az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van/ Így már ettől a ponttól a KKGY szabály ellenes volt.

Aztán a küldöttközgyűlés folytatódott tovább - a matematikai hiányosságokkal.

„Alapszabály 7. pont

(3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához, az éves tagdíj megállapításához, valamint a területi szervezetek és az országos szervezet közötti megosztási arány elfogadásához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-os szavazata szükséges.”

Mellékeljük a jegyzőkönyvet, bár ebből nem derül ki hogy hány fővel volt határozatképes a közgyűlés, de a napirendi pontokra 56 fő szavazott, tehát ennyi, vagy ennél több, mert nincs szavazási kötelezettség. Tehát a határozatképes létszám minimum 56 fő.

14./2018.03.21.KKGY határozat: a küldöttközgyűlés 33 igen szavazattal, 7 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozathoz mellékelt (1. melléklet) 2017. 05. 26.-i békéscsabai kihelyezett elnökségi ülésen hozott VII./2017.05.26. számú elnökségi határozatban rögzített Alapszabály módosítási javaslatokat.”

Hát a 33 nem kétharmados többség. A szavazatot leadó 42 főt vesszük alapul, akkor az is kellene, hogy hányan nem szavaztak. A hivatalosan jelenlévő létszám a határozatképesség megállapításakor kihirdetett létszám. /38 igen kellett volna/. Közben lehet létszámot változtatni, ha valaki elmegy, de ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, valamint a nem szavazók számát is meg kell határozni. Szavazás előtt ki kell hirdetni a szavazásra jogosult létszámot.

A 16. és 17. határozat is érvénytelen.

Azt már meg sem kellene említeni, hogy egy alapszabály változtatást nem csomagban kellene megszavazni, hanem minden pontot külön-külön.

A küldötteknek a kamarai tagságot kellene felelősségteljesen képviselniük, de ha csak két nappal a küldöttközgyűlés előtt kapják meg a határozatokat, akkor sem a tagságot, sem a megyei vezetőséget nem tudják megszondázni. Talán ezért is mentek el olyan kevesen, mert nem akartak a tagságukról a tagság nélkül szavazni.

A módosítások is meggondolatlanok. Az előrejelzést „végezhet” helyett a „végez” szó az előrejelzést kötelezővé teszi, de hát sajnos a 33 igennel szavazó küldöttnek fogalma sincs az előrejelzésről. Ehhez berendezések, csapda hálózatok, műszerek, meterológiai eszközök kellenének, különben marad a szemfényvesztés. Meghatározunk feladatot anyagi fedezet nélkül, amit most előrejelzés címszó alatt végzünk, az csak utólagos észlelés. Előrejelzést, mi egy két kolléga kivételével, jelenleg nem tudunk végezni.

„6)   előrejelzést végez a járványok és gradációk kialakulásának megelőzése érdekében, amelyet helyileg hasznosíthat a termelők érdekében, valamint az ilyen adatok feldolgozásában együttműködik a feladatkör szerint érintett hatósággal,    (pontosítás)”

A törvény és egyetlen jogszabály sem írja elő ezt a kamaránknak, ezt nem valószínű, hogy kötelezővé lehet tenni. A Növény és Környezetvédelmi Bizottságnak előírni az előrejelzést - ezt a 33 fő hogyan is gondolta? Ehhez ki veszi meg az anyagokat, ki fizeti az embereket? stb. Van olyan megye ahol hatósági kolléga az Elnök, ez a munkájával összeférhetetlen, és kormányhivatali engedély kellene hozzá. Jelenleg sok helyen kivitelezhetetlen. Az országos Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság csak kordinációs feladatott kapott.

29./  Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (Területi szervezet bizottsága)

 (2) Feladatát a megyei vezetőséggel szorosan együttműködve végzi.

Feladatai:

-             a növényvédelmi előrejelzés,

A területi szervezetek Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottságai ha nem tesznek eleget a feladatuknak, és nem végeznek (végeztetnek) előrejelzést akkor etikai, vagy fegyelmi vétséget fognak elkövetni!?

5) A küldöttközgyűlés határozatai kötelezőek a kamara országos szervezete és területi szervezetei minden ügyintéző szervére és a kamara minden tagjára. A küldött közgyűlés határozatainak be nem tartása, azzal ellentétes tevékenység végzése etikai vagy fegyelmi vétségnek minősül.    (kiegészítés)

A kamarai törvény világosan megfogalmazza a felelősségi szabályokat, etikai és fegyelmi vétségeket. Nem biztos, hogy ehhez nem kellene törvényt módosítani. A tag kárára hozunk folyamatos szankciókat, miért is?

36./ Titkár:

(3) Feladata:

a tagnyilvántartások vezetése, és naprakész feltöltése az országos nyilvántartásba,  (kiegészítés)

10) névjegyzéket vezet a kamara tagjairól, mely tartalmazza a kamarai tag regisztrációs számát, személyes adatait, elérhetőségét   (kiegészítés)

AZ ADATKEZELÉSÉRT A HONLAP TULAJDONOSA A FELELŐS!!!!

A megyéknél a titkár csekély tiszteletdíjér végzi a feladatot munkaidőn túl, hét végén. Nem érthető, hogy miért kellene a megyei szervezeteknek a központi tagnyilvántartást kezelni. Az országos Kamara ad ki, vagy pótol minden igazolványt, tehát minden adat, ami a tagsággal kapcsolatban lényeges, a rendelkezésére áll. Legfeljebb azt kelljen a megyéknek jelenteni, ha megszűnik valakinek a tagsága, és az adatállományt törölni kell! Ezt a szabályozást a 2016.május 25-én életbelépett EU adatvédelmi rendelet szabályozza, és 2018.május 25-én lejár a türelmi idő. A honlapok kezelőinek komoly előírásokat kell teljesíteni. A saját adatvédelmi szabályunk sem lett figyelembe véve, nem hogy az európai.

Az országos adatkezelő kilétét, adatait, nyilatkozatát adatvédelmi okok miatt a megyék nem kaphatják meg, de a tagok adatait a megye meg kötelezően adja át és töltse fel egy máig csak szóban garantált biztonsággal rendelkező honlapra. Érdekes értelmezése az adatvédelemnek. Egy adatvédelmi Audit fogja ezt majd értelmezni.

. Adatállományok (nyilvántartások) létrehozása, / Saját adatvédelmi szabályzatunk/

ügyviteli és nyilvántartási célú adatkezelés

  1. Törvényi felhatalmazás hiányában az adatkezelés alapjául kizárólag az érintett megfelelő tájékoztatásán alapuló, önkéntes és határozott – különleges adat esetén írásbeli – hozzájárulása szolgálhat, amelyben félreérthetetlen beleegyezését adja a megfelelő személyes adatok meghatározott célból és körben történő kezeléséhez. A hozzájárulás megszerzése során az érintettet kifejezetten figyelmeztetni kell a beleegyezés önkéntességére. A Kamara a hozzájárulást – a későbbi igazolhatósága érdekében – különleges adatnak nem minősülő személyes adatok esetén is írásban rögzíti.

Ha a kamarai határozat megvalósulna, minden tagot tájékoztatni kellene az adatkezelésben beállt változásokban, és hozzájárulását kell kérni.

GDPR  EU rendelet:

A rendelet alapjaiban változtatja meg az adatkezelés elveit és jogalapját.

A magyar Infotörvény és az uniós jogszabály adatkezelésre vonatkozó alapelvei kevés kivétellel szinte teljesen megegyeznek, hiszen mindegyik megköveteli az alábbiakat az adatkezelőtől:

  1. személyes adatot csak előre meghatározott célból kezeljen (célhoz kötöttség elve),
  2. csak a cél megvalósulásáig (korlátozott tárolhatóság elve),
  3. csak a cél megvalósításához feltétlenül szükséges mértékben (adat takarékosság és alapértelmezett adatvédelem elve) kezeljen,
  4. az adatkezelésnek meg kell felelnie a tisztesség követelményének (tisztesség elve),
  5. jogszerűnek kell lennie (megfelelő jogalappal kell rendelkeznie),
  6. a kezelt adatoknak pontosaknak és hiánytalanoknak kell lennie (pontosság elve),
  7. az adatkezelésnek megfelelő, közérthető, részletes, teljes, könnyen hozzáférhető és előzetes tájékoztatáson kell alapulnia (előzetes tájékoztatás elve)
  8. a rendelet alapján az sem változik, hogy az érintetteknek ugyanúgy kérésükre tájékoztatást kell adni adataik kezeléséről, a tájékoztatás adás határideje és tartalma között sincs szignifikáns eltérés az új jogszabályban;
  9. a jogosultakat ugyanazok a jogorvoslati jogok illetik meg, mint a magyar törvény alapján: tiltakozhatnak adataik kezelésével szemben (tiltakozás joga), kérhetik azok törlését (feledés joga), helyesbítését és zárolását.
  10. ahogy eddig is kellett a magyar vállalkozásoknak az adatkezelés megkezdése előtt, már az adatkezelési eljárások kidolgozásakor az adatbiztonságról gondoskodniuk, úgy ebben a kötelezettségükben ezután sem lesz változás, hiszen a magyar Infotörvény ezt a követelményt is tartalmazta (privacy by design elve);
  11. az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban nyilvántartási, értesítési és hatósági bejelentési kötelezettsége van, amely a magyar jogban eddig is létezett a legutolsó Infotörvény-módosítás óta (adatvédelmi incidenskezelés).

Vagyis aki eddig betartotta a magyar jogszabályt, annak az új rendelet alapján sem lesz félnivalója.

  1. Az adatvédelmi tisztviselő kijelölése

2.1.      Kötelező kijelölés

A Rendelet 3 konkrét esetben teszi kötelezővé az adatvédelmi tisztviselő kijelölését:

  1. ha az adatkezelést, adatfeldolgozást Hatóság vagy közfeladatot ellátó szerv végzi,

Az adatvédelmi tisztviselő személyesen nem vonható felelősségre, ha a szervezet nem felel meg a Rendeletnek, mert ez az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelőssége.

Igy minden megye alkalmaz majd adatvédelmi tisztviselőt, akinek képzésekre, tanfolyamokra kell majd járnia komoly pénzekért. Megszavazta 33 fő.

VMNK Portál

Felelős szerkesztő: Both Gyula VMNK Elnök

 

 

KKGY HATÁROZATOK

word

 

MELLÉKLETEK

 

word       word     word     word  word    word

  1 melléklet                        2.                       3.                      4.                 5.                          6.

 

Eseménynaptár

Felügyelői körzetek

korzetek2016

Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és talajvédelmi Osztály

Vas megye méhsürüség

mehsuruseg [320x200]

Média partnerünk

banner-280x320

Partnereink

Ügyvédünk:

Börzsönyiné Dr. Kiricsi Szilvia

30 6865013

Üzemorvosunk:

Dr. Bakó Ildikó  30 9367266

Új Veszélyes kártevők

1242238532955189965Biohazard.svg.med

Előrejelzés

   Elorejelzes kicsi

 

PEST monitor

Google Maps logo

Sajtó szoba