Aktuális ajánlatok

MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA
ALAPSZABÁLYA

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1./ (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara küldöttközgyűlése jelen alapszabályt, mint működési alapokmányát a 2000. évi LXXXIV. törvény alapján alkotta meg annak érdekében, hogy a növényvédő mérnöki és növényorvosi tevékenységet folytató tagok önkormányzati elveken alapuló köztestületeként tevékenykedjen.

(2) A kamara köztestületi formában működő szakmai szervezet, amely szervezi és intézi a növényvédő mérnöki és növényorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, támogatást nyújt a szakmai kar részére, hogy a társadalomban elfoglalt szerepüknek és súlyuknak megfelelően járuljanak hozzá a mezőgazdasági termelés szakszerű folytatásához, a növény-egészségügyi kultúra fejlesztéséhez.

2./ A kamara neve: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Rövidített neve: N. M. N. K.

3./ Székhelye: 1112 Budapest, Budaörsi út 141-145.

3/A. A területi (megyei, fővárosi) szervezetek elnevezésében utalni kell annak működési területére, (pl. Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Megyei Területi Szervezete). A területi szervezetek székhelyét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

4./ A kamara jogállása:

(1) A kamara országos szervezete és a területi (megyei, fővárosi) szervezetek önálló jogi személyek, saját név alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők, önálló tulajdonnal rendelkezhetnek.
Saját költségvetés alapján önállóan gazdálkodnak jelen alapszabályban meghatározott keretek mellett.

(2) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

5./ A kamara feladatai:

A növényvédő mérnöki, növényorvosi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a növényvédő mérnöki és növényorvosi kar tekintélyét, tagjai és testületei általános szakmai érdekeit, védelmet biztosít továbbá a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben.

  1. Megalkotja alapszabályát, illetve a növényvédő mérnöki és növényorvosi tevékenység etikai szabályait, valamint a fegyelmi szabályzatot,
  2. véleményezi a növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazási engedély, illetve a növényvédelmi szolgáltatói és szaktanácsadói, vállalkozói engedély kiadását,
  3. nyilvántartást vezet a növényvédelmi szolgáltatói és növényvédő szer kereskedelmi tevékenységet folytatókról, és ezeket az adatokat folyamatosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátja,
  4. eljárást kezdeményez a hatáskörrel rendelkező hatóságnál a növényvédelmi tevékenységet – beleértve a kereskedelmet is – jogosultság nélkül, illetve szakszerűtlenül végzők ellen,
  5. szervezi a növényvédő szert használó mezőgazdasági termelők nem iskolai rendszerű szakmai képzését, továbbképzését,
  6. előrejelzést végezhet a járványok és gradációk kialakulásának megelőzése érdekében, amelyet helyileg hasznosíthat a termelők érdekében, valamint az ilyen adatok feldolgozásában együttműködik a feladatkör szerint érintett hatósággal,
  7. közreműködik a szaktanácsadói tevékenységben és az előrejelzési alapadatok szolgáltatásában és feldolgozásában,
  8. együttműködik a növényvédelem és a környezetvédelem területén működő szakhatóságokkal,
  9. szaktanácsadási- szakértői munkával elősegíti a fenntartható fejlődést szolgáló programok, cselekvési tervek kidolgozását, segíti megvalósulásukat,
  10. névjegyzéket vezet a kamara tagjairól, mely tartalmazza a kamarai tag regisztrációs számát,
  11. közreműködik a növényvédelemmel és növényvédő mérnökök, növényorvosok tevékenységével kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
  12. egyeztető eljárást folytat a tagjai között a szakmai tevékenység gyakorlásával összefüggő esetleges vitás szakmai, vagy etikai kérdésekben,
  13. elősegíti a növényvédelmi- növényorvosi szakmai tevékenység magasabb szintű végzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását: szervezi a kötelező szakmai továbbképzést és arról nyilvántartást vezet,
  14. véleményezi a felsőoktatási intézményekkel együttműködve a növényvédő mérnök, okleveles növényvédő mérnöki és okleveles növényorvosi képzés, (MSC), felsőfokú szakképzés, valamint továbbképzés képesítési követelményrendszerét, elősegíti a hallgatók gyakorlati képzését,
  15. belföldi és külföldi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn,
  16. együttműködik a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, a növényvédő mérnöki, növényorvosi tevékenységgel összefüggő ügyekben, karantén és járványveszély esetén, valamint jelentős agrokémiai, biológiai eredetű környezetszennyezés esetén tagjain keresztül tevékenyen, közreműködik a veszély megelőzésében, elhárításában,
  17. rendszeresen ismerteti a legújabb kutatások, technológiák eredményeit, új növényvédő szerek, vagy eljárások bevezetésénél és elterjesztésénél közreműködik,
  18. kezdeményezi tagjai erkölcsi, anyagi elismerését, kitüntetés adományozását,
  19. a növényvédelmi szakterületen dönt a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szakértői működéshez szükséges benyújtott kérelmekről és kiállítja a szakértői engedélyeket,
  20. kidolgozza és közzéteszi a növényvédő mérnöki, növényorvosi igazságügyi, növényvédelmi, szakértői tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit a területi szervezetek bevonásával,
  21. a növényvédelmi szakértői tevékenységeket folytatókról - azok személyes adatait is tartalmazó – nyilvántartást vezet és névjegyzéküket évente közzéteszi,
  22. a növényorvoslás, növényvédelem területéhez kapcsolódó alábbi tevékenységeket folytat:

-       tudományos tevékenység, kutató tevékenység, felmérések készítése, adatszolgáltatás, elemzések készítése,

-       oktatás, képzés, felnőtt képzés, képességfejlesztés, továbbképzés, ismeret-terjesztés, tanácsadás, tudományos- és szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása,

-       információs anyagok, tanulmányok készítése, kiadvány nyomtatvány szerkesztése, kiadása,

-       szakértési tevékenység,

-       természet-, növény és környezetvédelem,

a tagok részére az alábbi tevékenységeket, szolgáltatásokat végzi:

-       kulturális tevékenység szervezése,

-       rászoruló tagjainak indokolt esetben jogsegélyt nyújthat,

-       sport és szabadidő szolgáltatás,

-       tagsági viszonyon alapuló egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás,

ellátja mindazokat a közfeladatokat, amelyeket jogszabály, vagy jelen alapszabály hatáskörébe utal.


II. FEJEZET

A KAMARA SZERVEZETE

A.

Az országos szervezet

 6./ Testületi szervek

  • küldöttközgyűlés
  • elnökség
  • állandó bizottságok:
    • felügyelőbizottság
    • etikai, fegyelmi bizottság
    • oktatási és továbbképzési bizottság
    • növény- és környezetbiztonsági bizottság
  • eseti bizottságok
  • szakmai tagozatok

7./ Küldöttközgyűlés:

(1) A kamara legfőbb, képviseleti alapon működő testületi szerve, amely a területi szervezetek közgyűlései által 4 évre választottszavazati joggal 5 – 5 fő küldöttből, továbbá az elnökség tagjaiból a felügyelő bizottság elnökéből, az etikai és fegyelmi bizottság elnökéből, az oktatási és továbbképzési bizottság elnökéből, valamint a növény- és környezetbiztonsági bizottság elnökéből áll.

(2) Szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A küldöttközgyűlést az országos elnökség hívja össze, a küldöttközgyűlést megelőzően 8 nappal kiküldött meghívóval írásban, a napirendek közlésével, a közgyűlés idejének helyének megjelölésével.

(3) A küldöttközgyűlés tagjainak 30 %-a, vagy a területi szervezetek 20 %-a az ok és a cél megjelölésével bármikor indítványozhatják a küldöttközgyűlés összehívását a hatáskörébe tartozó bármely kérdés megtárgyalására.

(4) Az összehívásra vonatkozó indítványnak 30 napon belül köteles eleget tenni az elnökség.

8./ A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a kamara alapszabályának, aszervezeti és működési szabályzatának, az etikai-fegyelmi szabályzatnak az elfogadása, módosítása,
  • az országos tisztségviselők, az elnökség, felügyelő bizottság az országos etikai, fegyelmi bizottság és oktatási továbbképzési bizottság, a növény- és környezetbiztonsági bizottságtagjainak megválasztása,
  • a küldöttközgyűlés által létrehozandó eseti bizottságok megválasztása, feladataik meghatározása,
  • az országos elnökség és felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása,
  • az éves költségvetés és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, a kamarai tagsági díj összegének, valamint a területi szervezet és az országos szervezet közötti megoszlási arányának elfogadása,
  • döntés szakmai tagozat létrehozásáról, a szakmai ügyintéző szervezet beszámoltatása.
  • dönt a tisztségviselők díjazásáról.

9./ (1) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint 50 %-a jelen van.

Az érdemi munka megkezdése előtt meg kell állapítani a határozatképességet, annak hiányában 15 napon belül kell a küldöttközgyűlést ismételten összehívni, ekkor az a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Összehívható a küldöttközgyűlés ismételten aznapra is, amennyiben ez a lehetőség a meghívóban rögzítve volt.

(2) A küldöttközgyűlés határozatait – a személyi jellegű kérdések kivételével - általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő szavazásra jogosult küldöttek több mint 50 %-a) nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához, az éves tagdíj megállapításához, valamint a területi szervezetek és az országos szervezet közötti megosztási arány elfogadásához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-os szavazata szükséges.

(4) Tisztségviselők választása titkos szavazással történik, megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta és a leadott szavazatoknak legalább 20 %-át megszerezte.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet írásba foglalás után a levezetőelnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

A közgyűlés határozatait 30 napon belül minden területi szervezetnek meg kell küldeni.

10./ Az elnökség:

(1) Az elnökség operatív irányító testület. Tagjai az elnök, alelnök, a főtitkár és a küldöttközgyűlés által titkos szavazással 4 éves időtartamra választott 5 fő elnökségi tag.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a küldöttközgyűlés összehívása,
  • a tagfelvételek és kizárások kérdésében a területi szervek határozatai elleni fellebbezés elbírálása,
  • összeállítja és véleményezi az országos küldöttközgyűlés elé terjesztendő anyagokat,
  • az országos állandó bizottságok és a területi vezetőségek, bizottságok munkájának összehangolása, eseti bizottság alakítása és feladatának meghatározása,
  • a küldöttközgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtása,
  • pályázatot írhat ki, alapítvány létrehozását kezdeményezheti,
  • döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy jelen alapszabály nem utal más kamarai szervezet hatáskörébe,
  • dönt az intézendő feladatokkal arányos létszámú munkaszervezet létrehozásáról,
  • kitüntetést alapíthat és adományozhat.

Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 3 havonta tartja. Az ülést az elnök hívja össze írásban, az ülést megelőzően 8 nappal, a napirendek közlésével.

(3) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának módjára utasítást adhat.

(4) Határozatképes, ha az elnökség tagjainak több, mint fele jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.

10./ A Bizottságok határozatképessége, szavazása

(1) A bizottságot az elnök hívja össze, az időpont, a hely és a napirend megjelölésével.

(2) A bizottságok határozatképesek, ha tagjainak több, mint fele jelen van, határozataikat nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt.

11./ Felügyelő Bizottság:

(1) Az 5 tagú (elnökből és 4 tagból álló) felügyelő bizottságot a küldöttközgyűlés a kamara tagjai sorából, 4 éves időtartamra, titkos szavazással választja. Kizárólag a küldöttközgyűlésnek van alárendelve és annak tartozik felelősséggel.

(2) Feladata a kamara gazdálkodásának, törvényes és alapszabályszerű működésének ellenőrzése.

(3) A felügyelő bizottság éves munkaterv szerint dolgozik, évi 1 alkalommal általános vizsgálatot tart. A vizsgálatokról, megállapításairól, határozatairól jegyzőkönyvet vesz fel. Vizsgálatainak eredményéről köteles a küldöttközgyűlésnek évente legalább 1 alkalommal beszámolni.
A felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(4) Ha a felügyelő bizottság vizsgálata során jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző hiányosság megszüntetését, ennek eredménytelensége esetén pedig jogosult kezdeményezni a küldöttgyűlés összehívását.

(5) Jogosult kezdeményezni a kamara tisztségviselőinek, a küldöttközgyűlés küldötteinek felelősségre vonását, visszahívását, felmentését.

(6) A felügyelő bizottság üléseit a munkatervben meghatározott ülésrend szerint, de legalább félévente köteles megtartani.

12./ Etikai és Fegyelmi Bizottság

(1) A 7 tagú (elnökből és 6 tagból álló) etikai, fegyelmi bizottságot a küldöttközgyűlés a kamara tagjai sorából 4 éves időtartamra titkos szavazással választja. Kizárólag a küldöttközgyűlésnek van alárendelve és annak tartozik felelősséggel.

(2) Feladata:

  • az Etikai Szabályzatban meghatározott magatartásforma betartásának elősegítése, jogtalan vádaskodás esetén véleménynyilvánítás, az ügyek objektív kivizsgálásának biztosítása, helyzetelemzés és ez által segítségnyújtás mindazoknak, akik a növényvédő mérnöki, növényorvosi tevékenységgel kapcsolatban érintett lehetnek,
  • a kor követelményeinek megfelelő etikai irányelvek megfogalmazása, szabályzatba való beépítésének előkészítése,
  • II. fokon elbírálja az I. fokú területi szervek etikai bizottságainak határozataival szemben benyújtott fellebbezéseket,
  • összeférhetetlenség, vagy elfogultság esetén kijelöli az I. fokon eljáró területi szervezet etikai bizottságát.

A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(3) Ha a bizottság eljárása során jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző magatartást tapasztal, köteles erről az elnökséget haladéktalanul, írásban tájékoztatni, kérni a hiányosság megszüntetését.

(4) Jogosult a felügyelő bizottságnál kezdeményezni a kamara tisztségviselőinek, a küldöttközgyűlés küldötteinek felelősségre vonását, visszahívását, felmentését.

(5) Az etikai, fegyelmi bizottság az eljárási rendje szerint működik, de évente legalább egyszer ülésezik.


13./ Oktatási és Továbbképzési Bizottság

(1) Az 5 tagú (elnökből és 4 tagból álló) oktatási és továbbképzési bizottságot a küldöttközgyűlés a kamara tagjai sorából 4 éves időtartamra titkos szavazással választja. Az elnökséggel együttműködve végzi munkáját és a küldöttközgyűlésnek évente beszámol.

(2) A bizottság feladata:

  • javaslat készítése a szakmai irányelvek kialakításához,
  • területi szervek szakmai vitáinak egyeztetése,
  • a területi szervek oktatási és továbbképzési bizottságai tevékenységének segítése,
  • figyelemmel kíséri a modern növényvédő szer és növényvédelmi technológia alkalmazását, népszerűsíti azokat,
  • segíti a mezőgazdasági termelők nem iskolai rendszerű szakmai képzését, továbbképzését,
  • véleményt nyilvánít a kamarai tagok kitüntetése kérdésében,
  • közreműködik belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok kialakításánál, fenntartásánál,
  • segítséget nyújt és közreműködik szakmai továbbképzések szervezésében és megtartásában,
  • véleményt nyilvánít a jogszabály által előírt, kötelező továbbképzés tematikáját illetően,
  • kapcsolatot tart fenn felsőfokú oktatási intézményekkel, közreműködik okleveles növényvédő mérnöki és növényorvosi képesítési követelmény rendszerének alakításában.

A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(3) Üléseit a munkatervben meghatározottak szerint tartja, de évente legalább két alkalommal.

13/ Növény- és Környezetbiztonsági Bizottság

(1) Az 5 tagú (elnökből és 4 tagból álló) növény- és környezetbiztonsági bizottságot a küldöttközgyűlés a kamara tagjainak sorából 4 éves időtartamra titkos szavazással választja.Az elnökséggel együttműködve végzi munkáját és évente beszámol aküldöttközgyűlésnek.

(2) Feladata: A növény- élelmiszer és a környezet- biztonságával összefüggő szakmai teendők koordinálása.

(3) Üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább két alkalommal.

14./ Eseti bizottságok

(1) A küldöttközgyűlés, vagy az elnökség bármely feladat ellátására a kamara tagjai közül eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság elnökének és tagjainak felkérésével egyidejűleg meg kell határozni a bizottság feladatát és azon eszközök rendszerét, amelyek felhasználásával a bizottság a rábízott feladatnak maradéktalanul eleget tud tenni.

(2) Az eseti bizottságok mandátuma a feladatok teljesítését követően minden további intézkedés nélkül megszűnik.

15./ Szakmai tagozatok

(1) A kamara céljai és feladatai teljesítésének elősegítésére a tagok szakmai tagozatot (tagozatokat) hozhatnak létre. A tagozat létrehozását legalább két területi szervezethez tartozó, legalább 20 kamarai tag kezdeményezheti az országos elnökségnél. A tagozat létrehozásáról a küldöttközgyűlés jogosult dönteni.

(2) A tagozat szervezetét és működésének szabályait megalakítása után maga határozza meg a területi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint.

Működésének feltételeit a tagozati tagdíjból és egyéb forrásokból teremti meg.


16./ A kamara tisztségviselői:

  • elnök, alelnök, főtitkár, és az elnökség tagjai
  • a mindenkori állandó bizottságok elnökei

17./ A kamara vezető tisztségviselői:

  • elnök,
  • alelnök,
  • főtitkár.

18./ Az országos kamara elnöke:

(1) A kamara elnökét a küldöttközgyűlés titkos szavazással, 4 éves időtartamra választja. Az elnökség elnöke egyben a kamara elnöke és törvényes képviselője, aki a kamarát teljes jogkörrel képviseli hatóságok, magán és jogi személyek előtt.

(2) Vezeti a kamara küldöttközgyűlését és elnökségi ülését. Gyakorolja a munkáltatói jogokat a kamara ügyintéző apparátusának dolgozói felett.

(3) Feladata a kamara törvényes működésének biztosítása.

19./ Az országos kamara alelnöke

(1) A kamara alelnökét a küldöttközgyűlés titkos szavazással, 4 éves időtartamra választja. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén annak jogkörében eljárva képviseli a kamarát hatóságok, magán és jogi személyek előtt.

(2) Feladata továbbá az elnök munkájának segítése, az elnökre háruló feladatokban történő közreműködés, koordinálás.

20./ Az országos kamara főtitkára:

(1) A kamara főtitkárát a küldöttközgyűlés titkos szavazással, 4 éves időtartamra választja. Az elnök és az alelnök akadályoztatása esetén képviseli a kamarát hatóságok, magán és jogi személyek előtt.

(2) Átruházott jogkörben gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyintéző szervezet alkalmazottai felett.

(3) Szervezi, ellenőrzi a testületi szervek határozatainak előkészítését és azok végrehajtását, irányítja a kamara ügyintéző szervezetét. Gondoskodik az ügyintéző szervezet feladatkörébe utalt teendők ellátásáról. Tevékenységéről rendszeresen köteles az elnökségnek beszámolni.

(4) Gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről, jelenléti ívek, jegyzőkönyvek elkészítéséről, az elnökség és küldöttközgyűlés napirendjeinek előkészítéséről. Felelős a kamara gazdálkodásáért, a számviteli és bizonylati fegyelem betartása és betartatásáért.

Végzi mindazokat a feladatokat, amivel az elnökség megbízta.


B.

A területi szervezetek

 21./ (1) Valamennyi megyében és a fővárosban képviseleti ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működhetnek, ha a területi szervezetekhez tartozó kamarai taglétszám legalább a 20 főt eléri.

(2) A területi szervezetek feladatai:

  • illetékességi területén képviseli a kamarát,
  • névjegyzéket vezet a kamara tagjairól és erről statisztikai adatokat szolgáltat,
  • tagsági igazolványt állít ki a kamara tagjai sorába felvett növényvédő mérnök, növényorvos részére,
  • véleményezi a növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazási engedély, illetve a növényvédelmi szolgáltatói és szaktanácsadói, vállalkozói engedély kiadását,
  • beszedi a kamarai tagoktól a küldöttközgyűlés által megállapított kamarai tagdíjat és regisztrációs díjat,
  • szervezi a növényvédő szert használó mezőgazdasági termelők nem iskolai rendszerű szakmai képzését,
  • egyeztető eljárást folytat a kamara tagjai között a szakmai tevékenység gyakorlásával összegfüggő esetleges vitás szakmai, etikai kérdésekben,
  • együttműködik az illetékes hatóságokkal,
  • folyamatosan végzi a szakmai információk gyűjtését és terjesztését, valamint a közhasznú információk továbbítását,
  • etikai, fegyelmi eljárást folytat le - a küldöttközgyűlés által elfogadott szabályzatban meghatározott szempontok mellett – a kamara etikai, belső szabályait, vagy a jogszabályokat megszegő kamarai tagokkal szemben,
  • dönt a szakértői engedélyek kiadásáról,
  • regionális együttműködési fórumot hozhatnak létre. (pl.: szakértői engedélyek kiadásának elbírálásához)

22./ Testületi szervei:

a.) területi közgyűlés
b.) vezetőség
c.) állandó bizottságok

  • felügyelő bizottság
  • etikai, fegyelmi bizottság
  • oktatási és továbbképzési bizottság
  • növény- és környezetbiztonsági bizottság

d.) eseti bizottságok
e.) helyi csoportok

23./ A területi közgyűlés:

(1) A területi szervezetek legfőbb testületi szerve a területi szervezethez tartozó kamarai tagok összességéből álló területi közgyűlés.

(2) A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A közgyűlést a vezetőség elnöke írásban hívja össze a napirend a közgyűlés helyének és idejénekközlésével, az ülést megelőzően legalább 8 nappal. Összehívható a közgyűlés ismételten aznapra is, amennyiben ez a lehetőség a meghívóban rögzítve volt.

(3) Össze kell hívni a területi közgyűlést, ha a területi szervezethez tartozó kamarai tagok legalább 20 %-a az ok és cél megjelölésével azt kezdeményezi, vagy a felügyelő bizottság indítványozza.

Az összehívásra vonatkozó indítványnak 30 napon belül köteles a vezetőség eleget tenni.

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az országos küldöttközgyűlésbe küldöttek választása, visszahívása,
  • a területi szervezet vezetőségének, felügyelő bizottságának, etikai, fegyelmi bizottságának, oktatási továbbképzési bizottságának és növény- és környezetbiztonsági bizottságának tagjainak megválasztása, visszahívása,
  • a közgyűlés által létrehozandó eseti bizottságok megválasztása, feladataik meghatározása,
  • a területi szervezethez tartozó helyi csoportok megalakítása,
  • a vezetőség és a felügyelő bizottság éves beszámoltatása,
  • az éves költségvetés és annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
  • dönt a tisztségek főállásban történő betöltéséről és a tisztségviselők díjazásáról,
  • megyei pártoló és megyei tiszteletbeli tagság elfogadása.

24./ (1) A közgyűlés határozatképes, ha a területi szervezethez tartozó kamarai tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés 15 napon belül vagy az napra kerül összehívásraazonos napirendi pontokkal, ez esetben a közgyűlés a megjelent kamarai tagok számától függetlenül határozatképes. Ezt a közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni.

(2) A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel – a jelenlévő szavazásra jogosult tagok 50 % + 1 fő – nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(3) A területi szervezet vezetőségének, felügyelő bizottságának, etikai, fegyelmi bizottságának és oktatási, továbbképzési bizottságának, Növény- és Környezetbiztonsági Bizottság választása titkos szavazással történik, megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a jelenlévő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta és a leadott szavazatoknak legalább 20 %-át megszerezte.

(4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet írásba foglalás után a levezetőelnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

24./ A. A választás rendje:

(1) Az országos küldöttközgyűlésbe a küldöttjeinek, a vezetőség tagjainak, az állandó bizottságok tagjainak továbbá a tisztségviselőknek a választása előzetes jelölés alapján történik. Jelöltállításra nyílt ajánlással a területi szervezet valamennyi tagja jogosult.
(2) A kamarai tag valamennyi, (1) bekezdés szerinti testületi szervben legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.
(3) Amennyiben a tag a (2) bekezdésben meghatározottnál több jelöltet állít, valamennyi jelölése érvénytelen az adott testületi szerv vonatkozásában.
(4) Jelölt a területi szervezet azon tagja lesz, akit a jelenlevő tagok legalább tíz százaléka nyílt szavazással jelöltként támogat és a tag a jelölést személyesen, vagy teljesen bizonyítható erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatban elfogadja.
(5) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet a közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság vezet. A jelölőbizottság egy elnökből és maximum 6 tagból áll.
(6) A jelölőbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenőrzi, a törvénysértő ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetőleg az ilyen ajánlást és – ha további ajánlást nem kapott – az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli.
(7) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a jelölteket testületi szervenkéntösszeállított jelölőlistákra veszi.
(8) A választás titkosan, a (7) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő jelöltekre leadott szavazatokkal történik.
(9) A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számolja össze, melyet a közgyűlés nyílt szavazással választ meg. A szavazatszámláló bizottság egy elnökből és maximum 4 tagból áll.
(10) Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a testületi szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak.
(11) Megválasztott tisztségviselő és testületi szervi tag az a jelölt lesz, aki a jelenlevő szavazásra jogosultaktól a legtöbb szavazatot kapta, és a leadott érvényes szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. Az országos küldöttközgyűlésbe megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.
A szavazatok számításakor csak az adott testületi szervbe történő választás kapcsán a jelöltre leadott szavazatokat lehet figyelembe venni.
(12) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a legtöbb szavazatot megszerző jelöltek indulhatnak.
Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát, illetve az országos küldöttek választása esetében, ha az érvényes szavazatok legalább tíz százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a testületi szervbe meg kell választani. Érvénytelen a választás akkor, ha azon a területi szervezet jelenlévő tagjainak több mint a fele érvényes szavazatot nem adott le.
(13) Az ismételt választást 8 napon belül kell megtartani. Ismételt választást csak azon testületi szervbe történő választással kapcsolatban kell tartani, amelynél az ismétlés oka fennáll.
Ismételt választás során annyi személyt kell választani, ahány hely betöltésére nem került sor a megelőző választás eredményeként.
Az ismételt választást követően azokat a jelölteket kell megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb
szavazatot szerezték meg.
Az ismételt választás során a 12. bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.
(14) A szavazatszámláló bizottság a szavazás lefolyásáról, az érvényes és érvénytelen szavazatok számáról, illetve a szavazás végeredményéről jegyzőkönyvet vesz fel.
(15) Az országos szervezet testületi szervei tagjainak és tisztségviselőinek jelölésére és megválasztására is a fenti rendelkezések az irányadóak.

25./ Vezetőség

(1) A területi szervezetek operatív irányító testülete a közgyűlés által 4 éves időtartamra, titkos szavazással választott elnökből, alelnökből, titkárból és 3 tagból álló vezetőség.

(2) A vezetőség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a közgyűlés összehívása,
  • döntés tagfelvétel kérdésében,
  • összeállítja és véleményezi a közgyűlés elé terjesztendő anyagokat,
  • a közgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtása,
  • fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
  • döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy jelen alapszabály nem utal más kamarai szervezet hatáskörébe.

(3) A vezetőség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az ülést az elnök akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti. A vezetőség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni: - a felügyelő, -az etikai-fegyelmi és - az oktatási-továbbképzési és a növény-és környezet biztonsági bizottság elnökeit.

(4) Határozatképes, ha a vezetőség tagjainak több mint fele jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt. Munkáját éves munkaterv alapján végzi.

26./ Felügyelő Bizottság

(1) A 3 tagú (elnökből és 2 tagból álló) felügyelő bizottságot a közgyűlés a kamara tagjai sorából 4 éves időtartamra titkos szavazással választja. A felügyelő bizottság kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, és annak tartozik felelősséggel.

(2) Feladata a kamara területi szervezete gazdálkodásának, törvényes és alapszabályszerű működésének ellenőrzése.

(3) Ha a felügyelő bizottság vizsgálata során jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző magatartást tapasztal, köteles erről a vezetőséget haladéktalanul, írásban tájékoztatni, kérni a hiányosság megszüntetését, ennek eredménytelensége esetén pedig jogosult kezdeményezni a közgyűlés összehívását, ha ennek ellenére intézkedés nem történik, közvetlenül a kamara országos elnökségéhez jogosult fordulni.

(4) Jogosult kezdeményezni a kamara területi szervezete tisztségviselőinek, az országos küldöttközgyűlés küldötteinek felelősségre vonását, visszahívását.

(5) A felügyelő bizottság éves munkaterv szerint dolgozik, évi 1 alkalommal általános vizsgálatot tart. A vizsgálatokról, megállapításairól, határozatairól jegyzőkönyvet vesz fel. Vizsgálatainak eredményéről köteles a közgyűlésnek évente legalább 1 alkalommal beszámolni.

A felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(6) A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles megtartani.

27./ Etikai és Fegyelmi Bizottság

(1) Az 5 tagú (elnökből és 4 tagból álló) etikai, fegyelmi bizottságot a közgyűlés a kamara helyi szervezetéhez tartozó tagok sorából 4 éves időtartamra, titkos szavazással választja. Kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve és annak tartozik felelősséggel.

(2) Feladata:

  • az Etikai Szabályzatban meghatározott magatartásforma betartásának elősegítése, jogtalan vádaskodás esetén véleménynyilvánítás, az ügyek objektív kivizsgálásának biztosítása, helyzetelemzés és ez által segítségnyújtás mindazoknak, akik a növényvédő mérnöki, növényorvosi tevékenységgel kapcsolatban érintett lehet,
  • az etikai és fegyelmi szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatása mellett dönt az egyes kamarai tagok etikai, fegyelmi vétsége kérdésében.

A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(3) A bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.

28./ Oktatási és Továbbképzési Bizottság

(1) A 3 tagú /elnökből és 2 tagból álló) oktatási és továbbképzési bizottságot a közgyűlés a kamara területi szervezetéhez tartozó tagok sorából 4 éves időtartamra, titkos szavazással választja. Kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve és annak tartozik felelősséggel.

(2) A bizottság feladata:

  • javaslat készítése az országos bizottság részére a szakmai irányelvek kialakításához,
  • területi szervek tagjai közötti szakmai viták egyeztetése,
  • működési területén az oktatási és továbbképzési tevékenység szervezése, segítése,
  • figyelemmel kíséri a modern növényvédő szer és növényvédelmi technológiai alkalmazását, népszerűsíti azokat,
  • segíti a mezőgazdasági termelők nem iskolai rendszerű szakmai képzését, továbbképzését,
  • közreműködik belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok kialakításánál, fenntartásánál,
  • segítséget nyújt és közreműködik szakmai továbbképzések szervezésében és megtartásában,
  • véleményt nyilvánít a kamarai tagok kitüntetése kérdésében.

A bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein.

(3) Üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja, a bizottság saját munkaterve szerint működik.


29./ Növény- és Környezetbiztonsági Bizottság

(1) A 3 tagú (elnökből és 2 tagból álló) növény- és környezetbiztonsági bizottságot a küldöttközgyűlés a kamara tagjainak sorából 4 éves időtartamra titkos szavazással választja.

A vezetőséggel együttműködve végzi munkáját, és évente beszámol a közgyűlésnek.

(2) Feladatát a megyei vezetőséggel szorosan együttműködve végzi.

(3) Üléseit munkaterv, illetve szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja.

30./ Eseti bizottságok

(1) A közgyűlés bármely feladat ellátására a kamara területi szervezeteihez tartozó tagjai közül eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság tagjainak felkérésével egyidejűleg meg kell határozni a bizottság feladatát és azon eszközök rendszerét, amelyek felhasználásával a bizottság a rábízott feladatnak maradéktalanul eleget tud tenni.

(2) Az eseti bizottságok mandátuma a feladatok teljesítését követően minden további intézkedés nélkül megszűnik.

31./ Helyi csoportok

(1) A kamara céljai és feladatai teljesítésének elősegítésére a területi szervezethez tartozó tagok szakmai csoportot (csoportokat) hozhatnak létre. A helyi csoport létrehozását legalább 10 kamarai tag kezdeményezheti a vezetőségnél.

(2) A helyi csoportok szervezetét és működésének szabályait megalakítása után maga határozza meg.

32./ A területi szervezetek tisztségviselői:

  • a vezetőség elnöke, alelnöke, titkára és a
  • vezetőség tagjai,
  • a felügyelő bizottság elnöke,
  • az etikai, fegyelmi bizottság elnöke,
  • oktatási és továbbképzési bizottság elnöke,
  • növény- és környezetbiztonsági bizottság elnöke.

33./ A területi szervezetek vezető tisztségviselői:

  • elnök
  • alelnök
  • titkár

34./ Elnök:

(1) A területi szervezet közgyűlése titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.
(2) A kamara területi szervezetét a vezetőség elnöke képviseli a működési területén hatóságok, magán- és jogi személyek előtt.
(3) Vezeti a közgyűlést és a vezetőségi üléseket, gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyintéző apparátus dolgozói felett.


35./ Alelnök:

Az elnök akadályoztatása esetén annak jogkörében eljárva képviseli a kamarát működési területén a hatóságok magán- és jogi személyek előtt. Feladatát képezi továbbá az elnök munkájának segítése, és a vezetőség által meghatározott szakmai terület irányítása, koordinálása.

36./ Titkár:

(1) Irányítja a területi szervezet adminisztratív apparátusát, akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt, illetve az alelnököt, képviseli a helyi szervezetet hatóságok, magán- és jogi személyek előtt.
(2) Átruházott jogkörben gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyi szervezet ügyintéző apparátusa felett.
(3) Feladata:

a kamara munkaszervezetének kialakítása és irányítása,

a tagnyilvántartások vezetése,

testületi szervek működésének biztosítása,

jegyzőkönyvek elkészítésében való közreműködés,

igazolványok, bélyegzők, igazolások elkészíttetése, kiadása és a nyilvántartás megszervezése,

a testületi ülések napirendjeinek előkészítése,

felelős a területi szervezet gazdálkodásáért,

a számviteli fegyelem betartásáért és betartatásáért.

36/ A Regionális fórum

  1. A területi szervezetek a jogszabályokban előírt, de egyedül nem felvállalható feladatok elvégzésére Regionális Fórumot hozhatnak létre.
  2. A Regionális Fórum létrehozásáról az országos elnökség javaslatára, a területi szervezetek vezetőségei döntenek, amelyet a területi szervezetek következő közgyűlésükön megerősítenek.
  3. A Regionális Fórumba a területi szervezetek elnökein, titkárain kívül a területi szervezet elnökségei által delegált személyek vesznek részt.
  4. A Regionális Fórum vezetőségét maguk közül választják, titkos szavazással.
  5. A vezetőség elnökből, alelnökből és titkárból áll.
  6. A titkárnak olyan személy választható, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény szerint köztisztviselőnek – nyilvántartások vezetése esetén ügykezelőnek – kinevezhető lenne.
  7. A Regionális Fórum tevékenységéről beszámol a küldő területi szervezeteknek, tevékenységét a küldő területi szervezetek felügyelő bizottságainak elnökeiből álló bizottság ellenőrzi.
  8. A regionális fórum feladatait és költségvetését az alakuló ülésen szabályzatba foglalja.
  9. Éves munkarendjét maga alakítja ki, tevékenységét ez alapján végzi.


III. FEJEZET

A KAMARAI TAGSÁGI VISZONY  

A tagok jogai és kötelezettségei

 37./ (1)A Kamara tagsági viszonyai:

(1) A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagja lehet aki:

  - magyar felsőoktatási intézményben felsőfokú növényorvosi, növényvédelmi diplomát szerzett, vagy külföldön szerzett ilyen diplomáját honosították, illetve egyenértékűvé nyilvánították,
- Magyarországon növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet folytatott, folytat, vagy folytatni kíván,
- a jelen alapszabályban meghatározott kamarai tagdíjat megfizeti, továbbá
- az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A fentiekben meghatározott feltételeknek megfelelő személyt kérelmére a kamara tagjai közé fel kell venni.

(2) Tagfelvételét a jelentkező annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek illetékességi területén tevékenységet folytat, vagy folytatni kíván. Aki a tagfelvételi kérelem benyújtásának időpontjában növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet nem folytat, vagy nem kíván folytatni, felvételét a lakóhelye szerinti illetékes, illetve annál a kamarai területi szervezetnél kérheti, amelynek területén kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytatott.

(3) Ha több területi szervezet illetékességi területén folytat, vagy kíván folytatni a jelentkező növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet, a jelentkező választja meg, hogy melyik területi szervezet vezetőségénél kéri felvételét. Ez esetben a területi szervezet vezetősége a többi illetékes területi szervezetet döntéséről köteles tájékoztatni.

(4) A területi szervezet a tagfelvételről a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. Felvétel esetén a jelentkezőt tagként nyilvántartásba veszi és kiadja a tagsági igazolványt, a szükséges dokumentumokat, eszközöket.

(5) Tagfelvételt elutasító döntést írásban indokolt határozatba kell foglalni és azt a számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni.

(6) A kérelmező az elutasító határozat ellen 30 napon belül fellebbezést nyújthat be a kamara elnökségéhez.

(7) Nem vehető fel a Kamarába:

a) akinél olyan - a 2000. évi LXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében meghatározott - ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a Kamarából ki kellene zárni, valamint a kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig, azt akit a Kamarából a 19. § (3) bekezdése alapján zártak ki;

b) aki olyan tevékenységet folytat, amit a jogszabály, illetőleg a Kamara etikai-fegyelmi szabályzatában foglalt etikai szabályok a növényvédelmi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, a tevékenység folytatásának megszüntetéséig;

c) aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.

d) aki bűntetett előéletű

e aki a növényvédelmi szakirányú tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll

38./ (1) Szünetel a kamarai tagsági viszonya annak a tagnak:

- aki azt tárgyévet megelőző év december 31-ig kéri,

- A tagfelvétel és a tagsági viszony felfüggesztése kérdésében a területi szervezet dönt
- akit jogerősen, 1 évet meg nem haladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadságvesztés időtartama alatt,
- akit növényvédelmi szakirányú foglalkozástól jogerős határozattal, vagy ítélettel eltiltottak, az eltiltás időtartamára,
- aki a jogszabályban előírt meghatározott időközönként kötelezően szervezett szakmai továbbképző tanfolyamon nem vesz részt, vagy eredményes részvételét nem tudja igazolni.

(2) A szünetelés, illetve a felfüggesztés megszűnik a büntetés hatályának leteltével, vagy a továbbképző tanfolyam eredményes elvégzésével, ha a tag azt kéri.

(3) A kamarai tagság szüneteltetését kérő esetében a szüneteltetés előtt felmerült kamrai tagdíj hátralékot a visszatérő tagnak a visszatérési kérelem benyújtásakor rendezni kell.

(4) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

39./ Megszűnik a tagsági viszonya annak a kamarai tagnak, aki:

- tagsági viszonyáról lemondott,
- nem felel meg a jelen alapszabály 37./ pontjának (1). bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,
- akit fegyelmi büntetésként jogerősen kizártak,
- aki 2 hónapot meghaladóan felszólítás ellenére nem fizet tagdíjat, s a területi szervezet vezetőségétől fizetési kedvezményt, illetve haladékot nem kapott.

40./ (1) Ki kell zárni a kamarából azt, aki a Törvény 19 § /2/ bekezdésében meghatározott esetekben, illetve aki kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követett el.

(2) A kizárás fegyelmi büntetést a területi szervezet etikai, fegyelmi bizottsága írásbeli indokolt határozattal mondhatja ki a fegyelmi szabályzatban lefolytatott eljárás mellett. A kizárást kimondó fegyelmi határozat ellen a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül az országos etikai és fegyelmi bizottsághoz fordulhat.

(3) A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló értesítést, illetve határozatot meg kell küldeni a megyei növényvédelmi szolgálatoknak, valamint az érintett személyek munkáltatójának.

40./A A kamarai tagdíj nem fizetése miatt a Tv. 19. § (1) d) kizárt kamarai tag újbóli tagsági viszonyát csak a kamarai tagdíj hátralék befizetése után kérelmezheti.

41./ A tagok jogai és kötelezettségei:

(1) Magyarország területén növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet – a jogszabályban meghatározott feltételeken túlmenően – az folytathat, aki a kamara tagja.

(2) Közszolgálati jogviszonyban lévő személyek – amennyiben kizárólag e jogviszony keretei között eljárva végeznek kamarai tagsághoz kötött tevékenységet – a kamarai tagságot önként vállalhatják.

(3) A kamara tagja jogosult a kamara területi szervezetének közgyűlésén szavazati joggal részt venni, választhat, s amennyiben vele szemben kizáró ok nem áll fenn, bármely tisztségre megválasztható.

(4) Jogosult igénybe venni a kamara szolgáltatásait. Jogosult a jogsértő testületi határozatnak az országos szervezet felügyelő bizottsága általi felülvizsgálatát kezdeményezni.

(5) Jogosult a felügyelő bizottság határozata kézhezvételétől számított 30 napon belülfellebbezéssel az országos felügyelő bizottsághoz fordulni.

(6) A kamarai tagságból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók.

(7) A kamarai tag kötelessége, hogy fizesse a küldöttközgyűlés által megállapított kamarai tagdíjat, betartsa és betartassa a kamara alapszabályában és egyéb belső szabályzataiban foglaltakat, tevékenysége során a szakmai irányelveknek, Etikai Szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.

 

41/ A Egyéb tagság

(1) A Kamara pártoló tagjai lehetnek azok a természetes vagy jogi személyek akik, tevékenységükkel és/vagy anyagi hozzájárulásukkal a kamara céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni, ha kinyilvánítják egyetértésüket céljaival, hajlandóságukat a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére.

Tagdíjukat a területi közgyűlés állapítja meg.

Javaslattételi jogkörrel részt vehetnek a közgyűlésen.

(2) tiszteletbeli tagi viszony

A Kamara tiszteletbeli tagjává választhatja a közgyűlés azt a szakembert, akinek szakmai ismereteire, élettapasztalatára a tagságnak szüksége van.

A közgyűlés munkájában tanácsadói jelleggel részt vehetnek, tagdíjat fizetniük nem kell.

(3) A Kamara örökös tagjává választhatja azt a szakembert, aki a közösség számára alkotott életműve alapján erre érdemes.

A közgyűlés munkájában tanácsadói jelleggel részt vehetnek, tagdíjat fizetniük nem kell.

IV. FEJEZET

TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

42./ (1) a tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a kamara tagjai közül 4 éves időtartamra, titkos szavazással választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg. Tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható.

(2) A kamarai tisztségviselők választására a törvény 36, 37 §-ában foglaltak az irányadók.

(3) A tisztségviselők, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása megszűnik:

lemondással,

visszahívással,

kamarai tagságának megszűnésével,

az összeférhetetlenség megállapításával,

mandátum lejártával.


43./ Lemondás

A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának önkéntes elhatározáson alapuló döntése.

44./ Visszahívás:

(1) A tisztségviselő, illetve ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak 10 %-a, illetőleg a fegyelmi bizottság kezdeményezheti írásban, a kezdeményezést köteles megindokolni.

(2) A visszahívásról 2/3-os minősített többségű titkos szavazással dönt az a kamarai szerv, amely az érintett személyt megválasztotta.

(3) Ha a döntésre a küldöttközgyűlés jogosult, azt a visszahívás kezdeményezésétől számított 45 napon belül egyéb, döntésre jogosult kamarai szervet 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

45./ (1) A tisztségviselők, illetve az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai megbízatása az új tagok megválasztásának napján szűnik meg.

(2) Ha a megbízatás a mandátum lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv a megbízás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(3) Küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó személy esetén a választást a megbízatás megszűnésétől számított 45 napon belül meg kell ejteni.

46./ Összeférhetetlenség:

(1) Összeférhetetlen a kamarai vezetői tisztséggel, ha valaki a növényvédelmi szakigazgatásban, ezek országos, területi vagy helyi szervezeteiben vezetőként osztályvezető, illetve annál magasabb beosztásban, közszolgálati jogviszonyban áll, valamint politikai pártban tisztséget tölt be.

(2) A kamarai tisztségviselő azonos kamarai szervezetben egyéb tisztséget nem tölthet be.

(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk.685.§.) és munkájuk során egymás alá és fölérendeltjei.

(4) Az összeférhetetlenségi okot a tudomásra jutástól számított 15 napon belül meg kell szüntetni. Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a fenti határidőn belül nem szünteti meg, vagy az összeférhetetlenség megállapítását az országos etikai, fegyelmi, illetve felügyelő bizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondására az érintett választásra jogosult szerv jogosult.

 

V. FEJEZET  

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 

47./(1) a). Növényvédő mérnök –növényorvosi foglalkozásszabályainak vétkes megszegése fegyelmi vétségnek minősül,

b) a kamarai etikai, fegyelmi szabályzatában foglalt etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek, ismételt, vagy súlyos megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

c.) Az eljárás során a tag részvételét és védekezését egyaránt biztosítani kell, a cél mindenkor a megrendelők védelmén túl a tisztességes mérnöki munka védelme.

(2.) a) A Kamarai tag által elkövetett szakmai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót vagy a megbízót ( a továbbiakban: munkáltató) írásban értesíti. A munkáltató álláspontjáról, illetőleg a tett intézkedéséről köteles a Kamarát 30 napon belül tájékoztatni.

(b.) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a Kamarát értesíteni, amennyiben a kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely – véleménye szerint – a törvényben meghatározott szakmai vagy etikai vétséget valósítja meg.

(c.) A területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága a továbbiakban a jogerős fegyelmi döntés alapján az (a.) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyekre irányadó szabályok szerint jár el. Amennyiben a munkáltató nem hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott a kamarai taggal szemben a 6. pont (a.) bekezdéseiben szereplő fegyelmi büntetések nem alkalmazhatók.

(3.) (a) a 2. (a) bekezdésében meghatározott jogviszonyban nem álló növényvédő mérnökök-növényorvosok esetében a fegyelmi jogkört első fokon a területi szervezet etikai fegyelmi bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai – fegyelmi bizottság) gyakorolja.

(b) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és azt a megindítástól számított 30 napon belül le kell folytatni.

(c) A fegyelmi eljárás nem indítható meg, ha azt az első fokú etikai – fegyelmi bizottság a cselekmény tudomására jutásától számított hat hónapon belül nem indította meg, vagy ha cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.

(d) Ha az adott ügyben büntető – vagy szabálysértési eljárás is indul, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egy éves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.

(e) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

(4.) (a) Az első fokú etikai- fegyelmi bizottság a fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatban foglalja, és azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint megküldi az érintett kamarai tagnak, illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezőjének.

(b) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai- fegyelmi bizottsághoz.

(c.) Az országos etikai-fegyelmi bizottság a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt a fegyelmi felelősség tárgyában.

A határozat az (a) bekezdés szerinti módon meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai–fegyelmi bizottságnak, valamint az (a) bekezdésben meghatározott személyeknek.

(d) Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a Kamara országos etikai- fegyelmi bizottsága által hozott határozatra, a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5.) (a) Az első és másodfokú fegyelmi eljárás során bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melyben a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított növényvédő mérnök – növényorvos, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező személy meghallgatását lehetővé kell tenni. Az etikai – fegyelmi bizottság a bizonyítás egyéb eszközének igénybevételéről is határozhat.

(b) A fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. A másodfokú fegyelmi eljárásban nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki az első fokú eljárásban közreműködött.

(6.) (a) Kiszabható fegyelmi büntetések:

a megrovás,

a pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér tízszereséig terjedhet,

a tagsági viszony 1 –6 hónapig terjedő felfüggesztése,

a kizárás.

(b) Az első és másodfokon eljáró etikai – fegyelmi bizottság határozatát a fegyelmi felelősségtárgyában, valamint az (a) bekezdésben szereplő fegyelmi büntetés alkalmazása tekintetében egyszerű szótöbbséggel a tagsági viszony 1 –6 hónapig terjedő felfüggesztése, valamint a kizárás büntetés a törvény 19 § (3) bekezdésében meghatározott okból történő alkalmazását illetően kétharmados szótöbbséggel hozza.

(7.) A törvény 19 § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az első fokú etikai –fegyelmi bizottság a kizárásról bármely kamarai tag vonatkozásában fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül határoz.

(8.) (a) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, valamint, ha azt maga a növényvédő mérnök- növényorvos kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.

(b) Az etikai eljárás a fegyelmi eljárásra irányadó szabályokat a 8. pont (c.) (d) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(c.) Az etikai eljárást valamennyi növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet folytató növényvédő mérnökkel – növényorvossal szemben a Kamara területileg illetékes etikai – fegyelmi bizottságai folytatják le.

(d) Etikai ügyben csak figyelmeztetés büntetés alkalmazható, melyről az etikai – fegyelmi bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.

A jogerőssé váló, marasztaló határozatot hozó etikai- fegyelmi bizottság dönt a határozatáról tájékoztatja a területileg illetékes kamarai szervezetet és az országos elnökséget, valamint a vizsgálatot kezdeményezőt.

 

VI. FEJEZET

A KAMARA GAZDÁLKODÁSA

48./ A kamara, illetve a területi szervezet önálló költségvetés alapján gazdálkodnak, működési költségeit:

- tagjai által befizetett tagdíjból,
- egyéb díjbevételekből, illetve támogatásokból,
- az egyes – a kamara célkitűzéseivel nem ellentétes - gazdasági - vállalkozási tevékenységből származó bevételekből,
- fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság befolyt összegéből,
- az általa átvett állami feladatok ellátásából származó bevételből,
- központi költségvetésből nyújtott támogatásból fedezi.

 

VII. FEJEZET

A KAMARA FELÜGYELETE

49./ (1) A kamara törvényességi felügyeletét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter látja el.

(2) Jogsértés esetén határidő kitűzésével a miniszter felhívja a kamarai szervezetet a jogsértés megszüntetésére.

(3) Ha a kamarai szerv, vagy tisztségviselő a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogsértés megszüntetéséről, a miniszter az illetékes bírósághoz fordulhat, amely jogosult dönteni a hozzá benyújtott kereseti kérelemről.

VIII. FEJEZET

HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

50./ (1) Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(2) A kamara működésének, szervezetének rendjére vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály adta keretek között a Szervezeti Működési Szabályzat, illetve Etikai, Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.

(3) A logó, bélyegzők és igazolvány a jelen alapszabály 2 – 4. sz. melléklete.

(4) Jelen egységes szerkezetű alapszabályt az Országos Küldöttközgyűlés Budapesten 2010. április 14. napján megtartott ülésén megtárgyalta és azt O. Kkgy. IX./2010. 04. 14. Kkgy. határozat számú határozatával elfogadta, melyet 2010. 04. 14. napján megtartott ülésén az O.Kkgy. IX./2010. 04. 14. Kkgy. határozat számú határozatával módosított és egységes szerkezetbe foglalt.

   

Budapest, 2014. március 12.

 

Dr. Tarcali Gábor
elnök


MELLÉKLETEK

  1. melléklet: Területi szervezetek székhelye

 

Sorszám

Megye

Cím

1.

Baranya

7634 Pécs, Kodó dűlő 1.

2.

Bács-Kiskun

6000 Kecskemét, Halasi út 36.

3.

Békés

5520 Dévaványa, külterület 072/14. hrsz.

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén

3434 Mályi, Kistokaji út 1.

5.

Csongrád

6800 Hódmezővásárhely, Csomorkányi u. 56.

6.

Fejér

2481 Velence, Ország út 23.

7.

Győr-Moson-Sopron

9025 Győr, Arató u. 5.

8.

Hajdú-Bihar

4032 Debrecen, Böszörményi u. 146.

9.

Heves

3300 Eger, Szövetkezet u. 6.

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

5001 Szolnok, Vízpart krt. 32.

11.

Komárom-Esztergom

2890 Tata, Új út 17.

12.

Nógrád

2660 Balassagyarmat, Mártírok u. 78.

13.

Pest

2100 Gödöllő, Kotlán Sándor u. 3.

14.

Somogy

7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 20.

15.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.

16.

Tolna

7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 7.

17.

Vas

9762 Tanakajd, Ambrózy sétány. 2.

18.

Veszprém

8229 Csopak, Kishegyi u. 13.

19.

Zala

8900 Zalaegerszeg, Kinizsi u. 81.

20.

Budapest-Főváros

1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.

Új Veszélyes kártevők

1242238532955189965Biohazard.svg.med

Előrejelzés

   Elorejelzes kicsi

 

Parlagfű

Sajtó szoba