Aktuális ajánlatok

A MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA
ETIKAI KÓDEXE

MOTTÓ:

A mezőgazdaság és a társadalom olyan tudatos szolgálatait vállalják a magyar növényvédő mérnökök, növényorvosok melynek során az egységes és egyetemes környezet soha semmilyen körülmények között tartósan nem sérülhet.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara etika fogalma:

A növényvédő mérnöki és növényorvosi etika a növényvédelmi és növényorvosi hivatás keretei között alakult ki, a kamara tagjai számára kötelező jellegű szakmai és magatartási normák, illetve szabályok összessége.
A kamara szakmai érdekvédelmi és önkormányzati köztestület, tagjait a társadalmi élet minden területén egyazon módon képviseli, ellenőrzi és korlátozza.

A magyar növényvédő mérnöki és növényorvosi kamara etikai szabályzatának célja:

1. Az Etikai Szabályzat (továbbiakban ESZ) célja, hogy a praktizáló kamarai tag részére meghatározza azt az egységes magatartásformát, melyet minden tag önként vállal és kötelező érvényűként elfogad.
Az önkéntes szabályzatkövetéssel biztosítható a növényvédő mérnöki és növényorvosi kar megbecsülése, esélyegyenlősége a szakmai munkában, valamint elérhető a verseny tisztasága, a termesztett növények és a környezet védelme.

2. Az ESZ hatálya alá nem tartozó pályatársak részére ezzel tájékoztatást kívánunk adni a kamara tagjaitól elvárt magatartási szabályokról, melyek betartása nélkül a tevékenység nem jogkövető.

ETIKAI KÓDEX

I. Általános etikai elvárások

A növényvédő mérnöki, növényorvosi tevékenység a jogszabályokban megfogalmazott végzettséggel, kamarai tagsággal művelhető, vállalkozó, vagy alkalmazotti jogviszonyban, szaktanácsadói, vagy szakirányítói munkakörben. A növényvédelem a növénytermesztés szerves része. Tevékenysége termelési célt fenyegető élő és élettelen tényezők korlátozására irányul, amely gazdaságilag rentábilis és környezetkímélő technológiák, illetve ezen alternatívák alkalmazásának összessége.
A növényvédelmi tevékenység „kompromisszum,” melynek célja a növénytermesztés minőségi és gazdasági eredményességének növelése, ennek érdekében szakmai és gazdaságossági alternatívák ajánlása.
A kamarai tag munkája során erkölcsi és jogi kötelezettséget vállal a tevékenységéhez kapcsolódó értékekért. A munkáját legjobb szakmai tudásával és emberi hozzáállásával végzi a Növényorvosi Eskü szerint (l. 1. sz. tartozék) a legmagasabb szintű társadalmi elismertségre törekedve a már elfogadott, mindenkori szakmai irányelvek szerint. A szakmai irányelvektől való indokolatlan eltérés etikai vétségnek minősül.
A növényvédő mérnök, növényorvos fokozott veszélyt jelentő tevékenysége következtében, társadalmi személyiség, akitől a társadalom elvárja a feddhetetlen, magánéletet a törvények tiszteletben tartását, a szavahihetőséget, munkájában szakszerű, józan magatartást, és az azt veszélyeztető szenvedélyektől mentes életvitelt.
A kamara tagjai tevékenységük során alkalmazzák a mindenkor hatályos törvényekben szabályozott környezetvédelmi, munkaegészségügyi, kémiai biztonsági szakmai ismereteket és követelményeket, - az elvárható gazdaságossági szinten – melyet megbízójával is ismertet és betartatására törekszik.
A hatósági tevékenységet ellátó kamarai tag, jogkörével nem élhet vissza.
A növényvédőszert gyártó- és kereskedelmi cégek alkalmazottainak tanácsadói tevékenysége, nem elvtelenül, de speciálisan ítélendők meg.
A kamarai tagnak kötelessége, jogkövető magatartást tanúsítani munkája során a hatóságokkal és szakintézményekkel együttműködni pl.: egy zárlat, esetleges epidémia, gradáció megelőzése, elfojtása érdekében. Működési területén az ehhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról lehetőségei szerint gondoskodni köteles.
A kamarai tagnak tagtársaival szemben lojálisan és körültekintően azoknak érdekeit figyelembe véve kell viselkednie munkája során. Munkája során figyelembe veszi és betartja a kamarai tagság által ?elfogadott ?tudomásul vett- folyamatosan változó írt és íratlan etikai normákat.
A fokozott veszéllyel járó munkakörből adódóan a növényvédő mérnök felelős az általa irányított munkát végző személyek egészségvédelméért, felvilágosításáért.
A kamarai tag vélemény nyilvánítása szóban és írásban legyen tárgyilagos, hiteles, szakszerű, részrehajlás és befolyásoltságtól mentes ("etikus").
A kamarai tag a munkája során felmerült kérdésekben elfogadja a NMNK etikai kódexében lefektetett alapelveket és azon keresztül történő megítélését, illetve iránymutatását.

II. Növényvédő mérnök, Növényorvos a nyilvánosság előtt:

A tömegkommunikációs eszközök rendkívül nagy hatást gyakorolnak a közvéleményre.
A kamara bármely tagja nyilatkozhat a médiákban, de fontos hangsúlyoznia, hogy véleménye a testület által megfogalmazott állásfoglalás, vagy kizárólag egyéni nyilatkoztatás.
A kamara tagja ezzel együtt legyen mindig nyílt és tisztán érvelő, olyan dolgokban ne foglaljon állást, melyekben nincs kellő ismerete.
Mivel a kamara rendelkezik az elnökség által megbízott sajtószóvivővel, a nyilvánosság részére hivatalból ő közli a fontos testületi állásfoglalásokat, tájékoztatásokat. Kamara nevében az elnök, vagy az elnökség által megbízott kamarai tag is nyilatkozhat a nyilvánosság előtt.
A kamara tagja a médiákon keresztül történő szaktanácsadást nem keverheti össze a reklámozással.
Az engedélyköteles, de engedéllyel nem rendelkező termékek reklámozásában a kamara tagja nem vehet részt.

III. A növényvédő mérnök, növényorvos viszonya a szakmai karral:

Amennyiben a kamara tagját - véleménye szerint – felettesei, vagy a hatóságok részéről munkavégzése során, vagy mérnöki tevékenységével összefüggően egyéb módon sértenék, úgy állásfoglalásért a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához fordulhat.
A kamara tagja akár kutató tevékenységével, akár gyakorlati munkája során jut megalapozott új szakmai tudományos eredményre, azt tegye közzé a kamara információs rendszerén keresztül, gyarapítva ezzel minden tag ismeretét. Tevékenységéhez igénybe veheti a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara segítségét, egyéb irányú publikálása esetén az érdekvédelmét és érdekképviseletét.
A kamara tagja hivatása gyakorlása során a közéletben használja hivatásának megjelölését, szakirányú végzettségét.
A kamara tagja tájékoztatni köteles a helyi kamara elnökét arról, ha ellene büntető, vagy szakmai szabálysértési eljárás indult.
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagja köteles segíteni a kamarát feladatai ellátásában, a jogszabályok által előírt feladatok ellátásához szükséges tevékenységéről adatot szolgáltat.  

IV. A kamara tagjai közötti viszony: 

A kamarai etika megköveteli, hogy a tagok egymással szemben fokozott igényességgel teljesítsék kötelezettségeiket. Hivatalos érintkezéseik során is kölcsönösen segítőkészek legyenek társaikkal szemben. Becsüljék meg egymás munkáját úgy, hogy ez a társadalom számára is érzékelhető legyen. Éves, vagy határozatlan idejű szolgáltatási szerződéssel rendelkező, megrendelő felé felelősséget vállaló kamarai taggal szembeni etikus magatartás megköveteli a gyártócégek, kereskedők képviselőitől, hogy a termelőknél tett látogatásaik során, növényvédelmi technológiák ismertetésekor, kísérletek beállításakor együttműködjenek az adott földhasználó növényvédelmi szaktanácsadójával.
A kamarai tag a kollegiális szellem erősítése és az összetartozás kifejezése érdekében is nyújtson segítséget kollégái számára.
A kamara tagjai tudomásul veszik, hogy társaik szakmai intézkedéseit, technológiai megoldásait sehol, de különösen a lakosság és a nyilvánosság előtt nem járathatják le. Szakszerűtlen tevékenységet az érintett kolléga és a kamara bevonásával kell leállítani, kivéve ha az jelentős környezetvédelmi, vagy társadalmi kárral jár és így az ellenintézkedés nem tűr halasztást.
A kamara minden tagjának kötelessége kollégáit a laikusok megalapozatlan bírálatával szemben megvédeni.
A növényvédelmi hivatás gyakorlásából adódó és a kollegiális kapcsolatot érintő viták orvoslása és feloldása a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Etikai - Fegyelmi Bizottságoknak a feladata.
Szakértőként, tanácsadóként minden esetben az etikus viselkedés, és a teljes korrektség legyen a jellemző.

V. Munkahelyhez fűződő viszony

A kamarai tag köteles képviselni megbízójának, illetve munkaadójának (továbbiakban Megbízó) érdekeit, bármilyen profilú is az, de nem sértheti a kamara etikai szabályzatában rögzített alapelveket.
A munkavégzés az alábbi esetekben megtagadható, illetve annak végrehajtása felfüggeszthető:

a. Ha az, vagy eredménye jogszabályt sért, meg kell tagadni
b. Ha az elvárás meghaladja a kamarai tag „lehetőségét”
c. Ha a törvénykövető munka feltételei hiányosak, ha a termelőnél, a munkáltatónál a biztonságos munkavégzés feltételei nincsenek meg
d. Ha szakmai és erkölcsi meggyőződése ellen kell tenni.

Köteles munkáját, szolgáltatását a megrendelésnek megfelelően elvégezni.
Járványok és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos katasztrófák megelőzése és leküzdése során a hatósággal együttműködik, erről megbízóját is meggyőzi lehetőségei szerint, ennek fontosságáról.
A kamarai tag köteles a törvények által meghatározott nyilvántartásokat vezetni, vezettetni, naprakészen. Saját érdekében és védelmében megbízójával szükség szerint igazoltatni (annak egy példányát átadni), melynek így vitás esetben bizonyító ereje lehet.
Megbízójának a végzett munkával, termékekkel kapcsolatos információkat átadja, biztosítva a megtermelt termék, termény törvények szerinti eladhatóságát, forgalomba hozatalát. A termelés melléktermékeinek tárolásáról, felhasználásáról, megsemmisítéséről információt ad.
A kamarai tag törekszik az általa szaktanácsolt termelést, terméket a felhasználóig történő eljutásáig nyomon követni.
Ha a megbízó olyan cselekményt kezdett meg, vagy kíván megkezdeni, amely törvénybe ütközik, és a kamarai tag illetékességébe tartozik, haladéktalanul fel kell hívnia arra figyelmét, ha az nem jár eredménnyel az illetékes hatóságot értesítenie kell.
A kamarai tag az oktatásban úgy vesz részt, hogy tudatában van tevékenysége befolyásoló hatásának. Az oktatás akkor etikus, ha az oktató birtokában van az elérhető legkorszerűbb szakmai, tudományos ismereteknek és ennek szellemében, nem tanít olyat, amely ismeretanyag bizonytalan mivolta miatt alkalmazása során károkat okozhat.
Az oktatásban résztvevő kamarai tag tudatában van közösség formáló erejében és ennek megfelelően példamutató magatartást tanúsít.

VI. A kereskedelem etikai szabályai

A kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozók és cégek kiemelt fontosságot tulajdonítanak a jogkövető üzleti magatartásnak.
Nem cselekednek a tisztességes üzleti verseny szellemével ellentétben, sem a felhasználók, sem a kereskedő partnerek irányában.
A kereskedelmi szervezetek a helyzetükből adódó „kondícionális” előnyeiket nem a versenytársak ellehetetlenítésére használják fel.
A kereskedők, a növényvédő szer gyártók és készítmények üzleti képviseletét (ügynöki tevékenység) szigorú szakmai szempontok alapján vállalják és látják el.
A kereskedelemben dolgozó kamarai tagok, felhívják környezetük figyelmét a kamarai etikára, és azt betartatják, illetve betartatják.
Promócióra kiadott növényvédő szert csak a termelő növényvédelmi szaktanácsadójának tudtával javasolt kijuttatni.
Etikus kereskedői magatartás, ha a kereskedő külön tételként számláján feltünteti a szaktanácsadói díjat, ha saját alkalmazottja a vény kiállítója.
Tisztességtelen piacszerzésnek minősül, ha a gyártó cégek képviselői termelői kapcsolataikban látogatásaikat receptíró tevékenységgel összekötik.
Gyártó vagy kereskedő cégtől számla ellenében díjazást szakmai tapasztalatok megosztásáért, kísérletek tervezéséért, beállításáért, értékeléséért, szakmai tanulmány készítéséért nem etikátlan elfogadni.

VII. A magyar növényvédő mérnöki kamara etikai - Fegyelmi bizottságának tevékenysége:

Az Etikai - Fegyelmi Bizottság működését az alapszabály határozza meg. Működésének célja, hogy a növényvédő mérnökök szakmai cselekvési formáit és magatartásnormáit megfogalmazza, fejlessze és a kamara számára közzétegye. Vitás esetekben kivizsgálást végezzen és állást foglaljon.
Munkájával segítse a növényvédő mérnökök elismerését és társadalmi megbecsültségét.
Feladatát úgy látja el, hogy hozott határozataival a kamaráknak jelzést ad az etikai vétségek számáról, súlyáról, jellegéről és azok tendenciájáról.
Vitás esetekben az NMNK Etikai - Fegyelmi Bizottsága az elnökséggel konzultálva hoz állásfoglalást.
A Területi Szervezetek Etikai - Fegyelmi Bizottságai a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Etikai - Fegyelmi Bizottságával állandó élő munkakapcsolatot tartanak.

VIII. Az etikai - Fegyelmi bizottság illetékessége, eljárási szabályzata

Etikai jogkört gyakorlók:
Első fokon: a Területi Szervezet Etikai - Fegyelmi Bizottsága (továbbiakban EFB:) 5fő
Másodfokon: az Országos EFB, (továbbiakban OEFB:) 7 fő.
Etikai vétség esetén első fokon a területileg illetékes EFB folytatja le az eljárást, melyet meg lehet fellebbezni, így másodfokon az OEFB bírálja el.
Illetékesség: az etikai vétség elkövetésével gyanúsítható kamarai tag bejegyzésének helye határozza meg, vagyis annak a megyei Területi Szervezetnek az EFB-a illetékes eljárni, ahol a tagnyilvántartásban szerepel.
Az etikai eljárás: /Felelősség, szabályok/ Fegyelmi Eljárási Kódex (1. sz. melléklet)

FELELŐSSÉG, SZABÁLYOK

2000. évi LXXXIV. törvény

a. növényvédő mérnök-növényorvosi foglalkozás szabályainak vétkes megszegése fegyelmi vétségnek;
b. a Kamara etikai fegyelmi szabályzatában foglalt etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek, ismételt vagy súlyos esetben fegyelmi vétségnek minősül.

(2) Az eljárás során a tag részvételét és védekezését egyaránt biztosítani kell, a cél mindenkor a megrendelők védelmén túl a tisztességes mérnöki munka védelme. A fegyelmi eljárás szabályait az Alapszabály tartalmazza.

22.§ (1) A kamarai tag által elkövetett szakmai vétség alapos gyanúja esetén a területi szervezet a munkáltatót vagy a megbízót (a továbbiakban: munkáltató) írásban értesíti. A munkáltató álláspontjáról, illetőleg a tett intézkedésről köteles a Kamarát 30 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkáltató az általa tett intézkedés közlése mellett köteles a Kamarát értesíteni, amennyiben a kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely –véleménye szerint- a törvényben meghatározott szakmai vagy etikai vétséget valósítja meg.
(3) A területi szervezet Etikai –Fegyelmi Bizottsága a továbbiakban a jogerős fegyelmi döntés alapján az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyekre irányadó szabályok szerint jár el. Amennyiben a munkáltató nem hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést alkalmazott a kamarai taggal szemben, a 26.§ (1) bekezdés c) - d) pontjaiban szereplő fegyelmi büntetések nem alkalmazhatóak.

23.§ (1) A 22.§ (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban nem álló növényvédő mérnökök-növényorvosok esetében a fegyelmi jogkört első fokon a területi szervezet Etikai- Fegyelmi Bizottsága (a továbbiakban: első fokú Etikai - Fegyelmi Bizottság) gyakorolja.
(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és azt a megindítástól 30 napon belül le kell folytatni.
(3) A fegyelmi eljárás nem indítható meg, ha azt az első fokú Etikai - Fegyelmi Bizottság a cselekmény tudomására jutásától számított hat hónapon belül nem indította meg, vagy ha a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.
(4) Ha az adott ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a hat hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.
(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság határozatát a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

24.§ (1) Az első fokú Etikai - Fegyelmi Bizottság a fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja, és az a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint megküldi az érintett kamarai tagnak, munkáltatójának, illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezőjének.
(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be az országos Etikai Fegyelmi Bizottsághoz.
(3) Az országos Etikai- Fegyelmi Bizottság a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt a fegyelmi felelősség tárgyában. A határozatot az (1) bekezdés szerinti módon meg kell küldeni az első fokon eljáró Etikai- Fegyelmi Bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.
(4) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kamara országos Etikai- Fegyelmi Bizottsága által hozott határozatra a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

25.§ (1) Az első-és másodfokú fegyelmi eljárás során bizonyítási eljárást kell lefolytatni, melyben a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított növényvédő mérnök-növényorvos, illetőleg a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményező személy meghallgatását lehetővé kell tenni. Az Etikai- Fegyelmi Bizottság a bizonyítás egyéb eszközének igénybevételéről is határozhat.
(2) A fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. A másodfokú fegyelmi eljárásban nem vehet részt továbbá az a személy sem, aki az elsőfokú eljáacute;sban közreműködött.

26.§ (1) Kiszabható fegyelmi büntetések.

a. megrovás,
b. pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér tízszereséig terjedhet,
c. a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,
d. kizárás

(2) Az első- és másodfokon eljáró Etikai- Fegyelmi Bizottság határozatát a fegyelmi felelősség tárgyában, valamint az (1) bekezdés a) pontjában szereplő fegyelmi büntetés alkalmazása tekintetében egyszerű szótöbbséggel, a c) pontokban meghatározott fegyelmi büntetések kiszabását, valamint a kizárás büntetés 19.§ (3) bekezdésében meghatározott okból történő alkalmazását illetően kétharmados szótöbbséggel hozza.

27.§ A 19.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben az első fokú Etikai- Fegyelmi Bizottság a kizárásról bármely kamarai tag vonatkozásában fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül határoz.

28. § (1) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, valamint, ha azt maga a növényvédő mérnök-növényorvos kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.
(2) Az etikai eljárás a fegyelmi eljárásra irányadó szabályokat a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az etikai eljárást valamennyi növényvédelmi diplomához kötött tevékenységet folytató növényvédő mérnökkel-növényorvossal szemben a Kamara területileg illetékes Etikai –Fegyelmi Bizottságai folytatják le.
(4) Etikai ügyben csak figyelmeztetés büntetés alkalmazható, melyről az Etikai- Fegyelmi Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A jogerőssé váló, marasztaló határozatot hozó Etikai- Fegyelmi Bizottság dönt a határozatnak az Alapszabálynak meghatározott módon való közzétételéről.
(5) Az etikai eljárás során a 24. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

Összeférhetetlenség, kizárási okok:

Az etikai ügy vizsgálóbizottságából kizárt:

a. Az eljárás alá vont kamarai tag, továbbá a panaszos és ezek közeli hozzátartozója, aki az ügyben bármely más oknál fogva érdekelt,
b. Akit az ügyben tanúként kell kihallgatni, továbbá
c. Akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

A másodfokú eljárásban nem vehet részt, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.
Az ESZ-ban közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyenes-ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozók továbbá: az élettárs, az egyenes-ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes-ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Ha kizárás miatt nem járhat el a Területi Szervezet EFB-a, úgy az eljárást lefolytató EFB-ot az OEFB jelöli ki, az illetékességi összeütközésnél ismertetett eljárási mód szerint.
A kizárási okot az érintettek késedelem nélkül kötelesek a Területi Szervezet elnökének bejelenteni.
A kizárás kérdésében az érintett meghallgatása után a Területi Szervezet elnöke határoz.

Egyéb általános szabályok:

Az etikai eljárás kezdeményezése írásban bélyegzővel ellátva lehetséges. Szóbeli bejelentés esetén Jegyzőkönyv felvétele kötelező, két tanúval hitelesítve.
Jegyzőkönyvet kell készíteni a bizonyítási cselekményekről, továbbá a tárgyalásról, a határozat szóbeli közléséről, bármely eljárási cselekményről, ha azt az eljárásban szereplő fél kéri, vagy ha az eljárást végző a bizonyítás érdekében szükségesnek tartja.
Az EFB elnöke elrendelheti egyes eljárási cselekményeknek hangszalagra történő rögzítését, ez esetben az erről készült jegyzőkönyvet 15 napon belül el kell készíteni.

A Jegyzőkönyv részei:

Bevezető rész: Az eljáró bizottság és jelen levő tagjának, tagjainak megnevezése, a jkv. készítés ideje és helye, az ügy tárgya, a meghallgatott személy adatai, figyelmeztetés jogaira és kötelezettségeire.
Érdemi rész: Tartalmazza az ügyre vonatkozó összes lényeges nyilatkozatot, (panaszos, eljárás alá vont kamarai tag, tanú(k), szakértő(k), eljárási cselekményt végző bizottsági tag megállapítása(i), stb.) és a határozat(ok) rendelkező részét.
Hitelesítő rész: Az elkészült jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, az eljáró bizottsági tag (elnök) és a jegyzőkönyv vezetője aláírja.

A jegyzőkönyv bizonyító erejű okirat.
Az etikai eljárásban az eljárás alá vont kamarai tag képviseletével ügyvédet is megbízhat.
Az iratokról, szakvéleményekről az eljárás alá vont kamarai tag kérésére és költségére másolatot kell kiadni.
Az iratokba a kamarai tag, vagy jogi képviselője a kamara hivatalos helyiségében betekinthet. Az eljárást kezdeményező, az EFB engedélyével tekintheti meg az iratokat, ha ez nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.
A napokban meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdő nap). Ha az eljárás alá vont kamarai tag, vagy jogi képviselője valamely határnapon, hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el 15 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól kell számítani, ha azonban a mulasztás csak később jutott a fél vagy jogi képviselője tudomására vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét.

60 napon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

  1. sz. tartozék: Növényorvosi Eskü
  1. sz mellékelt: Etikai és Fegyelmi eljárási rend

Az Etikai Kódexet a 2001. december 05.-i küldöttközgyűlés elfogadta, a 2002. május 30-i küldöttközgyűlés módosította.
Az Etikai Kódexet a 2007. március 21.-i küldöttközgyűlés módosította.
Az Etikai Kódexet a 2008. március 12.-i küldöttközgyűlés módosította.

Az Etikai Kódexet a 2009. március 26.-i küldöttközgyűlés módosította.

Budapest, 2009. március 26.

Új Veszélyes kártevők

1242238532955189965Biohazard.svg.med

Előrejelzés

   Elorejelzes kicsi

 

Parlagfű

Sajtó szoba